A Schneeberg völgyeiben, egy tiszta vizű tóból zúgó vízesésből ered a Myra patak. Ebben a vízi világban élt egy zöld ruhás kicsi ember. Egy nap egy pásztor ment itatni a nyáját a patakhoz, de a friss víznek csak a hűlt helyét találta, a Myra kiszáradt. A hegyek közül előbújt a zöld gúnyás törpe, néhány érthetetlen szót mormogott, és a patak medre ismét megtelt vízzel. Amikor a pásztor éhségre panaszkodott, az apró emberke pisztrángokat varázsolt a patakba, azzal a feltétellel, hogy a sült hal egy részét hagyja meg neki, majd úgy eltűnt, mintha ott sem lett volna. A fiú kifogott egy halat a vízből, és amikor jól lakott, maradék sültet meghagyta a törpének, de az nem volt más, mint a pisztráng szeme. Az apró ember, amikor meglátta, hogy mi maradt neki, nagyon megdühödött. Az irigy pásztor másnap két juhát is kimúlva találta a forrás mellett – és a vízben nem talált mást, csak vak halakat, a Myra patakban azóta is sok a vak pisztráng.
A hóhegyi Puchbergtől nyugatra lévő smaragdzöld Mamau-réten, a vadregényes Sebastian-vízesés tövében a legenda szerint egy barátságos törpék laktak. A kedves hegyi emberek varázslatainak köszönhetően a parasztok tehenei egészségesek voltak, és sok tejet adtak, a helybéliek pedig egyre gazdagodtak. A hegyi emberkék nem kértek mást jóságukért cserébe, csak annyit, hogy lovagolhassanak a teheneken. Az emberek és a törpék évszázadokon keresztül békében és egyetértésben éltek egymás mellett. Egy nap azonban egy gazda fia ostorral zavarta el a legszebb tehene közeléből egy apró emberkét. Ezután a törpék nem segítették a puchbergieket tovább, az állataik egyre kevesebb tejet adtak és betegségek tizedelték meg őket, a parasztok jóléte és gazdagsága pedig hamarosan semmivé vált.
Alsó-ausztriai népmondák, Josef Pöttinger, Archiv Kiadó, Bécs, 2005.
Mondák Ausztriából, Friedl Hofbauer, Hölder-Pichler-Tempsky Kiadó, Bécs, 2000.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése